A múlt szombaton egy új technikát próbáltam ki, mégpedig az „alkossunk virágot krepp papírból” nevűt. https://lavieestbelle.site/
Megörültem, amikor az Instagram feldobta ezt a kurzust.
Már régóta ki szerettem volna próbálni. Láttam már kimondottan művészi alkotásokat és csodálattal töltött el ezeknek a virágoknak az elkészítése. Engem leginkább a gyöngyvirág vagy a harangvirág elkészítése érdekelt. Mindkettőt nagyon szeretem.
A workshopot egy nagyon szimpatikus fiatal kínai nő, Belle vezette. Látszott rajta a virágok szeretete. Hét éve érkezett Belgiumba, ahol a virágkötés mellett papírvirágok készítésével is foglalkozik. Ráadásul kiválóan beszél franciául is.
Számomra kellemes meglepetés volt Belle kínai származása. Pár hónapja jártam Kínában. Saját szememmel láthattam azt a mérhetetlen alkotókedvet, amely az ország szinte minden területén jelen van. Fiatalok és kevésbé fiatalok, nők és férfiak hihetetlenül szép dolgokat készítenek, többek között virágkompozíciókat is. Nemcsak friss virágból, hanem papírból is.
A virágok szeretete mindenütt látható volt, bármerre is jártunk. Óriási virágköltemények tündököltek szinte mindenütt. A köztereket, utcákat, sokszínű virágok díszítették. Csodálatos látványt nyújtottak az utak mellett sorakozó rózsabokrok: egy piros mellett egy sárga, majd egy rózsaszín virított. Vidám színkavalkádot alkottak az utak szürkesége mellett. A virágüzletek pedig roskadoztak a szebbnél szebb, hatalmasra nőtt virágoktól.
Papírvirág dekorációkkal is lépten-nyomon találkoztunk. Nemcsak éttermekben, üzletekben, ablakokban és bejárati ajtókon, hanem szinte mindenütt.
Kínában a papírvirágok nem krepp-papírból készülnek. Leginkább rizspapírt, selyempapírt és eperfa-papírt használnak. Némely papír nem penészedik, és nem molyosodik és akár ezer évig is megőrzi minőségét.
Természetes, növényi és ásványi pigmentekkel festik meg őket.
A papírvirágok nemcsak díszítenek, hanem számos praktikus előnnyel is rendelkeznek:
- Nem hervadnak el. A kínai kultúrában a hervadt virág az elmúlást jelenti. A Feng Shui szerint a hervadó virágok stagnáló és blokkoló energiát képviselnek, ezért érdemes mellőzni őket.
- Nem igényelnek törődést, könnyen szállíthatók.
- Mindenki számára hozzáférhetőek.
- Nem évszakfüggőek. A kedvenc virágok, például a lótusz, a szilvafavirág vagy a krizantém bármikor elkészíthetők.
- Egyedi színekben és méretekben készíthetők. A papírvirág lehet akár fél méter átmérőjű is, de lehet egészen parányi is. Mindig az alkalomhoz és a helyszínhez illően. Most hirtelen a kínai kézzel sodort teavirág jutott eszembe. Ez egy apró kis golyóba kötött teakülönlegesség, amely forró víz hatására kinyílik és gyönyörű virágkompozícióvá válik az üvegcsésze vagy üvegkancsó aljában! Természetesen nem papírból készül, de ez is jól mutatja a kínai emberek kreativitását és kézügyességét.
- Nem allergizál. Nem kell tőle folyton tüsszögni és orrot fújni.
- Környezettudatos. Nem kell őket több ezer kilométerről repülővel szállítani.
De talán a legfontosabb szerepe az, hogy hozzájárul az egyensúly és a harmónia megteremtéséhez, ami a kínai kultúrában, és máshol is, annyira fontos. Nem mellékesen az elkészítése meditatív hatású is lehet. Nagy figyelmet és koncentrációt igényel. Segít csökkenti a stresszt és előidézi a flow-élményt, ami a belső harmónia érzését erősítheti. Nemcsak a szemnek, hanem a léleknek is megnyugtató élményt nyújthat.
Nos, erre a flow-élményre nyílt lehetőségünk Belle jóvoltából.
A kis műhelyterem már készen állt a fogadásunkra.
Az asztalon minden kellék felhasználási sorrendben, szépen, katonásan sorakozott egymás mellett.
A foglalkozások témája mindig az adott évszakhoz igazodik. A mai program egy lótuszvirág elkészítése volt.
Krepp-papírt már mindnyájan láttunk és gyermekkorunkban alkottunk is vele. Nekem leginkább a farsangi jelmezek és a május elsejei dekorációk elkészítése jut eszembe.
Meglepő volt számomra, hogy mennyire törékeny kinézetű, és mégis milyen erős a krepp-papír.
Nyugodtan lehet húzni, gyűrni, attól függően, milyen hatást szeretnénk elérni.
A virágszirmok kivágása után szép öblösre húztuk őket. Ez az öblös forma adja majd meg a háromdimenziós hatást.
Ezután még vágtunk, ragasztottunk, huzigáltunk, forgattunk, míg a végén egy aranyos kis lótuszra leltünk. 😊
Mindegyik résztvevő más formájú, más kinézetű lótuszt alkotott. Én, szokásomhoz híven kissé kétkedve néztem az enyémet. Ritkán fordul elő, hogy valami, amit én készítettem, – bármi is legyen az –, rögtön elnyerje a tetszésem. Most sem volt ez másképp.
Belle kedvesen próbált meggyőzni arról, hogy az alkotásom igenis szép. Természetesen lehet még tökéletesíteni rajta, de első munkának mindenképpen elfogadható. Belle igazított egyet a szirmokon, és azt is megmutatta, hogyan változik a virág, ha különböző irányból nézzük, ha jobban széthúzzuk, vagy ha kisebbre sodorjuk őket.
Teljesen megbarátkoztam vele.
Nálam az új szerzemények ritkán válnak azonnal a lakás vagy az életem részévé. Nos, ezzel a lótuszvirággal sem történt másképp.
Eleinte csak ízlelgetjük egymást, aztán szépen lassan az új dolog – legyen az egy tárgy, egy ruha vagy akár csak egy cserép virág – beleolvad a harmóniába, otthonra lel, és az életem részévé válik.
Hazaérve beletettem egy vázába, és feltettem a konyhában egy szekrény tetejére. Vártam a reakciót, amit kivált majd belőlem.
Pár napig a szekrény tetején üldögélt. Gondolhatta magában: „Nos, jobb helyre is kerültem volna”!
Aztán egy nap úgy döntöttem, hogy lehozom a nappaliba. Szépen a vázához igazítottam, a szirmokat kihúzogattam és vártam.
Másnap reggel meglepett a sárga közepű, halványrózsaszín lótusz látványa. Jókedvre derített. Az erős sárga szín a napsugarat és a boldogságot juttatta eszembe. A halványrózsaszín szirmok pedig megnyugtatóan hatottak rám. Elmosolyodtam, bár még nem voltam teljesen meggyőződve.
Ez a kellemes, boldogságot ébresztő érzés a következő napokban is megmaradt. Olyan jó volt ránézni. Mosolyt csalt az arcomra.
A formájával is teljesen megbarátkoztam. Ahogy Belle is mondta, az az alkotás szép, amely nem mértani pontossággal készül, hiszen a természetben sem találunk két egyforma dolgot, még két egyforma virágot sem. Éppen a különbözősége adja a különlegességét.
A lótuszban nemcsak a látványa fogott meg, hanem a szimbolikája is.
Virágai szőnyeget képeznek a tavakon és az elhagyatott állóvizeken, szépséget varázsolva az egyhangú környezetbe. A növény magas száron emelkedik ki a sárból, és dugja ki a fejét a vízből, hogy minden egyes nap makulátlanul tiszta virágaival gyönyörködtesse a szemet, és a tökéletességet hirdesse. Minden este nyugovóra tér: szirmait bezárja, és a víz alá merül, hogy megóvja érzékeny, belső szerveit az éjszakai lehűléstől, a rovaroktól és a fizikai sérülésektől. Majd reggel, a napsugár hívogató szavára ismét kiemelkedik a vízből, és széttárja szirmait.
A buddhizmusban a lótuszvirág a tisztaság, a spirituális ébredés és a megvilágosodás jelképe. A keleti hagyományokban a valláson kívül is fontos szimbólum.
Én csak gyönyörködöm benne. Hagyom, hogy segítsen jól indítani a napot, és ahányszor csak ránézek, megnyugvást nyújtson.
Az én halványrózsaszín lótuszom immár teljes rangú tagja az életteremnek.
Belle-nek pedig szóltam, hogy az elkövetkező foglalkozásokra már most jelentkezem!
2026. augusztus 29.
